Nehéz döntések

Rosalie arcán némi légedettséget láttam, de igyekeztem nem gondolni erre, és finoman rámordultam, hogy viselkedjen a helyzethez méltóan.

Ami a házban történt ezután, azt csak sejtettem, és reméltem, hogy Bella megbocsájt a családomnak ezért.

Egészen megkedveltem azt a lányt, bátor, nagyon bátor, hiszen minden alkalommal amikor hozzánk jött, tudta hová jön.

Tudta, hogy ez egy vámpírokkal teli ház, és hogy állandó veszélynek van kitéve, de Ő mégiscsak minduntalan jött, és őszintén szerette Edwardot.

Semmivel nem lehetett volna eltántorítani, és ennek nem az volt az oka, hogy nem volt esze, mert az nagyon is volt, sokszor bizonyította ezt.

Volt idő, amikor nem értettem, hogy mit akarhat Edward testvérem ettől a lánytól, de lassan megértettem, ahogy jobban megismertük.

Egyszerűen azt láttam Bella elszántságában, hogy nem is tekint minket vámpírnak, inkább embereknek, akik kicsit mások, de mégiscsak emberek...

Esme imádta Bellát, és láttam az arcán a fájdalmat Jasper kitörésekor.

Carlisle mint mindig, most is tudta mit kell tennie, és a helyén volt az esze és a szíve is.

Alice?

Alice totál kétségbeesett most és Jazz mellett volt most a helye, de legszívesebben egyszerre lett volna legkedvesebb barátnője és hitvese mellett is egyszerre.

Nehéz estén vagyunk túl és Edward amennyire kiborult, egyhamar nem fogja ezen túltenni magát...

Nem is tette...

Olyan lehetetlen ötlettel állt elő, amit gyakorlatilag senki nem fogadott kitörő örömmel a családból.

Talán Rose egyedül, de ezt csak én láthattam rajta, meg talán Edward a gondolataiban, de nem hiszem, hogy most ezzel foglalkozott.

Alice totál kiborult az ötlet hallatán, és Esme sem értette Edwardot.

Nem tudott ésszerű érveket felsorolni, de nem is nagyon törte magát ezen most, és úgy tett, mintha csak az Ő élete számítana most, de közben láttam a szomorúságot rajta.

Mindenki látta ezt, és épp ezért nem értettük.

Napokig nem ment Bellához esténként, és ha minket megijesztett ezzel a viselkedésével, akkor vajon Bellát mennyire ijeszthette meg?

Megpróbáltam meggyőzni, de hajthatatlan maradt.

-Öcsi, ez nem a legjobb döntésed.

-Tudod hogy mennyire nem értettelek az elején, de most még annyira sem értelek!

-Nem ez a megoldás, és majdcsak kitalálunk valamit, de ez egyikőtöknek sem lesz jó!

-Alicenak igaza van, gondold meg, és ne hozz elhamarkodott döntést...

De Ed, habár végighallgatott, és ha jól sejtem már Alice és Esme is megpróbálkozott hasonló agymosással nála, mégis kifejezés nélküli arccal válasszolt nekem.

-Emmett, jó testvér vagy, de ebbe most ne szólj bele!

-Ez a döntésem, és így szándékozom megvédeni Bellát.... részben önmagamtól....

-Erről nem nyitok családi vitát, ezt már a többieknek is elmondtam.

Ezzel megfordult és kiment a nappaliból.

Meghagyta szigorúan Alicenak és mindenkinek, hogy hagyják békén Bellát, és egyedül kívánta a maga módján intézni a dolgot.

Nagyon nem értettem most és kezdtem kételkedni abban, hogy valaha is értettem volna testvéremet...

Biztosan részben igaza volt, hiszen Jazz azóta is maga alatt volt teljesen, a szégyenérzete hihetetlen méretekben uralkodott rajta amiért megtörtént vele az a dolog amitől a legjobban félt.

Amennyi önbizalma volt, az most mind elszállt egy pillanat alatt, és ezt csak az idő oldhatta meg, gyanítom az sem valami sietve....

Az idő számunkra egy láthatatlan és kellemetlen ellenfél volt mindig... most méginkább.

Esme és Alice nagyon szerettek volna legalább elköszönni Bellától, és napokon át győzködték erről Edwardot, aki viszont hajthatatlan volt.

Makacsul kitartott amellett, hogy így lesz a legjobb.

Tudtam és láttam rajta, hogy szenved,de azt is láttam, hogy nem csak Ő, hiszem mindenki kötődött Bellához, családtagnak számított már és nem volt könyű búcsú nélkül elmenni...főleg nem azok után amin együtt ment át ez a család Bellával az utóbbi időben.

Alice és Jazz nem mentek suliba, ezzel is segítve Edward képtelen tervét.

Némán és magukban búcsúztak Bellától, Jasper hatalmas bűntudattal Alice pedig fájó, összetört szívvel, mert mégiscsak a legjobb barátnőjétől kellett elvállnia, az egyetlen igazi barátnőjétől.

Rosalien mégis, csak egyszerű megkönnyebbülés látszott..

De hogy mi volt a felszín alatt, azt csak Rose tudhatta ...

Jobb is hogy senki más, mert nem hiányzott a családon belül a harag vagy a sértettség..így is volt épp elég bajunk.

Mindemellett iszonyatosan bosszantott Öcsém makacssága!

Bella meg valószínüleg mit sem sejtett még mindabból ami a tudta nélkül már elkezdődött.

Egy biztos, hogy sem Ed , sem Bella nem lesz boldog....